Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Népszokások, hagyományok képes leírás - Farsang.tlap.hu
részletek »

Népszokások, hagyományok - Farsang.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: farsang.tlap.hu » Népszokások, hagyományok
Keresés
Találatok száma - 11 db
A farsangi időszak kezdete

A farsangi időszak kezdete

...A középkori Magyarországon a farsangot a nemesi, a polgári és a népi kultúrában egyaránt megünnepelték: míg a királyi udvarban karneválokat tartottak, addig a városokban és a falvakban fásángot. A magyar nyelvben - szemben a legtöbb európai nyelvvel - a farsang szó nyert létjogosultságot a karnevál helyett. A német eredetű fasching szóból származó kifejezés az ünnep végére, a húsvétot megelőző böjt kezdetére utal (húshagyókedd, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd).Akárcsak kisfarsangkor (ősszel, Mihály naptól Katalin napig), nagyfarsang idején is szabad a tánc, a bálok szervezése és a házasságkötés, tulajdonképpen a húsvétot megelőző negyven napos böjt előtti féktelen mulatozás időszaka. A szokásjogon alapuló merev szabályok pár hétre megszűnnek létezni, a világ kifordul önmagából. Tetőpontját a hamvazószerdát megelőző héten éri el, az utolsó napok jelentőségét bizonyítja, hogy minden egyes napnak külön elnevezése alakult ki a magyar nyelvben. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása, amelyet jól példáz a következmény nélküli bolondázás az álarc névtelensége mögött vagy a nemi szerepek felrúgása asszonyfarsangkor.

Békés-megye kultúrális portálja

Békés-megye kultúrális portálja

Bolondok keddjének a farsangi időszak zárónapját, húshagyó keddet nevezik, mely a német Narrenfest szó fordítása (2006-ban február 28. a szerk.). Ez a nap a farsang utolsó napja, a mulatozások ideje, feje tetejére áll az egész világ, nincsenek tabuk, elszabadulnak az indulatok, elszabadult a pokol.

Csíkszentkirály lesz a Farsangbúcsúztató házigazdája

Csíkszentkirály lesz a Farsangbúcsúztató házigazdája

Vízkereszt napjától, azaz tegnaptól számítva hamvazószerdáig - idén február 17-ig - tart a farsang. A hagyományőrző megyei Farsangbúcsúztató házigazdája idén Csíkszentkirály lesz. Hagyomány szerint a bolondozások és alakoskodások időszaka farsang farkán, azaz a három utolsó napon: farsangvasárnap, farsanghétfőn és húshagyókedden csúcsosodik ki.

Gasztronómia - a világ konyhái magazin hírek
I. Füredi Járda Fesztivál - Rendhagyó kulináris élvezetek a füredi reformkori városrész szívében
I. Füredi Járda Fesztivál - Rendhagyó... Május 27-28 szombat és vasárnap szeretettel várunk Balatonfüred első utcai, zenés, családbartát, közösségi, mini gasztró "fesztiválján", vagyis közönség találkozóján, a mi utcánkba a Blaha Lujza utcában. ...Ez a "fesztivál" nem fesztivál... Házigazdák: Horváth-Ház Borgaléria A Horváth-Ház Borgaléria a 21. századi, igényes borfogyasztó vendégek minden...
Tokaji borok kapták a legtöbb érmet Bordeaux-ban a magyar borok közül
Tokaji borok kapták a legtöbb érmet... A magyar borok között a tokajiak kapták a legtöbb érmet a Challenge International...
Bocuse d'Or - A tokaji bor is szerepet kap a magyar csapat ételeiben
Bocuse d'Or - A tokaji bor is szerepet kap... A tokaji bor, a tokaji ecet és a dió is szerepel majd a magyar csapat tál- és...
Farsangi szokások Eleken

Farsangi szokások Eleken

Az elekiek egyik népszokásokban igen gazdag időszaka a farsang. Ekkor zajlanak a különböző nemzetiségi bálak is, a román, a német, a cigány és a magyar bál. A farsang, mint tudjuk, vízkereszttől (január 6.) hamvazó szerdáig terjedő időszakot jelenti, s babonákban, szokásokban leggazdagabb az utolsó három napja. Így van ez Eleken is. Legjelentősebb eseménye a húshagyókeddi felvonulás, mely kezdetben a német lakosok hoztak be a városba, s az idők folyamán a település minden lakosának, nemzetiségtől függetlenül sajátja lett, olyannyira, hogy 30 évvel ezelőtt, amikor német ember nem akadt a felvonulás megszervezésére, akkor egy román nemzetiségű lakos, Gál György vette a vállára a szervezés minden nehézségét, de ezzel együtt egy gazdag és igen régi hagyomány továbbéléséről gondoskodott.

Farsangi szokások és mondókák

Farsangi szokások és mondókák

Tyúkverőzés Farsanghétfőn délelőtt a legények felöltöztek, egyik cigányasszonynak, másik koldusnak, harmadik menyasszonynak, negyedik vőlegénynek, az ötödik vőfélynek. A menyasszonynak szalmakötélből font koszorú volt a fején, a vőlegénynek bokréta a kalapjánál, a legényeknek szalmából sarkantyú a csizmáján. Tarisznyával és kosárral indultak az útjukra, és bementek minden házba, mondván: Hipp, fassang, hopp. János uram fassang. Itt is adnak, amit adnak, Egy darab szalonnát. Tyúkláb, daruláb, Macska ül a szalonnán. Menjetek lehajtani, Nekem egy darabot vágni. A vers után táncoltak, majd a gazdasszonytól lisztet, szalonnát vagy tojást kaptak, amit a kocsmában közösen elfogyasztottak. /Rozsnyó/

Hirdetés
Farsangolás Zalában

Farsangolás Zalában

A farsangi esketés idén is a hagyományőrzők feladata lesz Zalalövőn, a kisvárosban ugyanis lassan két évtizede nem akadt olyan legény, aki farsang idején önként adta volna fejét a nősülésre - jelentette Pintér Antal, a Salla Művelődési Ház Igazgatója az MTI-nek. A rönkhúzás évszázados hagyományát így aztán évről-évre fel tudják eleveníteni a zalai településen, mert a falu népe csak akkor tarthatja meg a farsangi menyegzőt, ha vízkereszttől hamvazószerdáig nem volt esküvő a településen. Bagóleső Rezső és Gaz Ella szombati lakodalmára a falu apraja-nagyja hivatalos, bárki szemtanúja lehet, amint a leányzót szégyenrönkre ültetik és végighúzzák a főutcán. A lagziban idén két kisbíró is segédkezik, akik az új párhoz idézett tréfás köszöntőkön kívül Zalalövő történetéről is faragtak versikéket. A 'krónikaírás' Pintér Antal szerint egyre nehezebb feladat, mert a településen már nem nagyon történnek érdekes esetek, megsérteni pedig senkit sem akarnak a gúnyversekkel.

Megkezdődött a farsang! - német szokások

Megkezdődött a farsang! - német szokások

A farsangi időszak vízkereszttel (január 6.) kezdetét veszi! Sváb és alemann népszokás szerint vízkereszt napján "porolók" járják a házakat Délnyugat-Németországban, hogy szimbolikusan "leporolják" a maszkokat és jelmezeket a ma kezdődő farsangi időszakra.

Téltemetés - Farsangi lakodalmas Ágfalván

Téltemetés - Farsangi lakodalmas Ágfalván

Több száz éves hagyomány Ágfalván a téltemetés. Ez az egyedülálló téltemetési szertartás 1996-óta él ismét, a helyiek örömére. A vidám társaság, akik a farsangon részt vesznek, mindig felettébb jókedvűek. Az ágfalvi panzió előtt maskarába öltözve gyülekezik a falu apraja - nagyja, a násznép, hogy az evangélikus templom, Baracsi utca, Határőr utca, Patak utca, Dózsa utca, Hegy utca, Park utca, útvonalán körbejárják a falut. A lányos házaknál ahol megállnak, finomabbnál finomabb süteményekkel kínálják meg a vidám társaságot. A felvonulás elején négy fiú viszi a koporsót vállukon, a legvégén sorra kerülő téltemetési szertartás kellékét. Utánuk a menyasszonynak és a vőlegénynek beöltözött két fiatal fiú következik, őket a pap kíséri. Majd a láncon vezetett medvének maszkírozott legény jön, akit a hajtója vezet, s legvégül a maskarába öltözött násznép. A lakodalmas menetben sorakozik fel az Ágfalvi Fúvószenekar, akik a vidám zenét szolgáltatják.

Téltemetés Tihanyban

Téltemetés Tihanyban

A tihanyi Visszhang-dombon minden évben vidám népszokás szerint eltemetik a telet. A jelmezes felvonulás után a helyiek máglyát gyújtanak a tóparti magaslaton, jelképesen elégetik egy koporsóban a telet, és estig tartó mulatozásba kezdenek.

Hirdetés
Vízkereszt és farsang: a hagyományokról

Vízkereszt és farsang: a hagyományokról

A nyugati kereszténységben január 6-án van vízkereszt, avagy a három királyok ünnepe, ez a karácsonyi ünnepek zárónapja, a farsangi időszak kezdete. A keleti kereszténységben a Julián-naptár szerint január 6-7. a karácsony, és 13 nappal később ünneplik a vízkeresztet....Az ünnepi népszokások közé tartozik a napkeleti bölcsek látogatását felidéző csillagozás vagy háromkirályjárás. E három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg. Legfőbb kelléke a csillag, amely a három királynak mutatta meg az utat Betlehembe. Vízkereszt napján volt szokás a szentelmények hazavitele, a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G, M, B betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár). A hívek meglátogatásának szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével. A vízkereszti népszokásokból mára leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát....

Vízkereszt ünnepe

Vízkereszt ünnepe

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. Az ünnephez számtalan népszokás is kapcsolódik.

Tuti menü