Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Busójárás - farsang képes leírás - Farsang.tlap.hu
részletek »

Busójárás - farsang - Farsang.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: farsang.tlap.hu » Busójárás - farsang
Keresés
Találatok száma - 2 db
Busójárás - Wikipédia

Busójárás - Wikipédia

A busójárás eredetére két magyarázat is létezik: a törökűzés és a télűzés. A törökűzés mondája szerint a törökök által sanyargatott Mohács lakói, a sokácok, a Mohács-szigetre menekültek. Egyik este a nekikeseredett bújdoklók előtt, a tábortűznél, megjelent egy öreg sokác ember. "Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul", mondta, majd eltűnt. Hamarosan egy délceg, álarcos vitéz lépett a menekültek közé. Utasítására azok álarcokat, maszkokat öltöttek, és az éj valamint a vihar leple alatt áteveztek a folyón, és fafegyverekkel, kereplőkkel nagy zajt csapva hoztak rettenetet a törökre, így űzték ki őket a városból. A télűzés ehhez hasonló gondolatmenetre építve a tél elijesztését jelenti.

Télbúcsúztatás Mohácson - a busójárás

Télbúcsúztatás Mohácson - a busójárás

Ismét ellepték a busók Mohácsot, hogy szőrös-szarvas jelmezeikkel elijesszék végre a (valójában csak most érkező) telet. A busójárás hagyománya régen Farsangvasárnap reggelétől tartott Húshagyókedd estéjéig, míg a gyerekeké a Farsang utolsó csütörtökjén lett a főszerep, ők akkor öltöztek maskarába, hogy elijesszék a hideg telet. Ma már a busójáráshoz inkább a tavaszi napfordulót követő első holdtöltét veszik figyelembe. Ám állítólag nem csak ez indokolja a város lakóinak maskarába öltözését. Elevenen él az a legenda, melynek eredete még a török időkben gyökeredzik. Azokra a rossz napokra, mikor a helyiek már nem bírták tovább a törökök sanyargatását, ezért a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekültek, rémületet keltő álarcok mögé rejtőzve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel hangoskodva, és az éj leple alatt csónakokkal keltek át a Dunán, hogy kizavarják a törököket Mohácsról. De ez inkább felel meg kedves mesének, mint valósághű történetnek. Az azonban annál valószínűbb, hogy a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a busójárás szokását, ami aztán Mohácson nyerte el most is ismeretes alakját. Hiteles feljegyzéseket a XVIII. század végéről őriznek először. A jelmez nem változott sokat az elmúlt századok során, akkor is, most is szőrével kifordított bunda jellemzi a busózó viseletét, aki még szalmával kitömött gatyát is magára ölthet...

Tuti menü